Nagy-Eged dűlő

Terület nagysága: 2,39 hektár
Talaj: Tengeri üledékes, erodált mészkő
Szőlőfajta: Kékfrankos
Tengerszínt feletti magasság: 300-350 m
Fekvés: D, DK

A Nagy-Eged dűlő alapkőzete a triászkori mészkő, mely a csúcs közelében gyakran a felszínre bukkan. A hegy talajtani sajátosságai jól megfigyelhetőek, mivel sok helyen a felszínen van az alapkőzet. Területe a triász-, és az eocénkorban tengerrel borított, sík vidék volt. A tengerből mészmárga üledék települt a triászkori mészkőre. Az üledékes kőzetben tömegesen fellelhető nummulitesz maradványok után, nummulitesz-mésznek nevezik a hegy legjellemzőbb kőzetét. A Nummulitesek, az eocénkorban világukat élő likacsos héjúak családjába tartozó, egysejtű, korong alakú mészvázas élőlényeket nevezik, mára kihaltak. Ha megvizsgáljuk a hegylábánál lévő és a szomszédos Kis-Eged üledékes kőzeteit könnyedén felrajzolhatjuk az eocén végén és oligocén elején élt élővilágot. A Pannon tenger foglalta el hazánk mai területét. Az Eged környékén sekély tenger terült el, állatvilágát korallok, pörgekarúak, tengerisünök, mohaállatkák, csigák, kagylók, rákok és halak alkották. A part mentén mangroveerdőhöz hasonló növényzet virult, pár kilométerrel odébb szubtrópusi örökzöld erdő virult. A leletekből sok fajt írtak le először, például a Kövi fodorka egyik rokonát (Asplenium egedense), a sárga tündérrózsát (Nuphar hungaricum), a mai borszőlő egy közeli rokonát (Vitis hungarica), a Legányi-tölgyet (Qercus legányi), az egri tölgyet (Quercus agriensis) és egy ősi liliomfélét (Cercidiphyllum andreánszkyi). A hegy jelenlegi formája valószínűleg a pliocén végén alakult ki az erőteljes kéregmozgások és kitörések által. A jégkorszak a negyedkorban elsöpörte róla a harmadkorban kialakult szubtrópusi növényzetet. A mai változatos élővilág az utolsó tízezer évben alakult ki.

Az alföldi meleg itt találkozik a Bükk hűvösével, speciális mikroklímát kialakítva. A kitettségnek és a lejtőszögnek köszönhetően a tavasz korán érkezik (a délnyugati oldalt merőlegesen süti a nap). A Nagy-Egedet sajátos klímája, kitettsége számos ritka növény- és állatfaj szigetszerű előfordulási helyévé teszi.

Évi hőmérsékleti átlag: 10 Celsius-fok (vegetációs periódusban: 17 °C; a 25 °C-ot meghaladó napok száma majdnem száz)

Napfénytartalom évi összege: 2100 óra

Éves csapadék: 540–550 mm (kontinentális jelleg; többször előfordul, hogy a közeli Egerben esik, míg a Nagy-Egeden süt a nap).

A csapadék zavartalanul szalad le a hegyről, a sekély, száraz talaj nem sok vizet vesz fel, amit több szubmediterrán elterjedésű állat- és növényfaj előfordulása is bizonyít. A felszíni kőtörmelékek, sziklakibúvások még jobban segítik a napsugarak szétszóródását, a levegő és a talaj felmelegedését.

A rendzina, illetve az északibb kitettségeken a zárt tölgyerdök barna erdőtalaja a legjellemzőbb. A hegy „szoknyáján” gazdag humusztartalmú feltalaj található.